Két évvel ezelőtt a kisújszállási nagykun rizs, a csopaki bor, az akasztói szikiponty, a budaörsi őszibarack és az újfehértói meggy társaságában a „Nagykörűi ropogós cseresznye” is bekerült a hazai földrajzi árujelzők körébe. Utóbbi terméket a hazai eredetvédelmi listára kerülése mellett tavaly európai uniós oltalom alá is helyezték. A körűi cseresznye felvirágoztatása azonban itt nem ért véget.
Az immáron oltalmazott, hagyományosan magyar gyümölcspárlat alapanyagai a sötét és puha húsú szívcseresznyék és a világos és kemény húsú ropogós cseresznyék előnyeit ötvöző „Petrovay ropogós” tájfajta, valamint a Badacsonyi óriás, a Bigarreau Burlat, a Carmen, a Jaboulay, a Hedelfingeni óriás cseresznyefajták, a Germersdorfi és regisztrált változatai lehetnek.
A „Nagykörűi cseresznyepálinka” előállítása kizárólag Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnoki kistérség területén, Nagykörű, Dobapuszta, Csataszög, Fegyvernek, Hunyadfalva és Kőtelek településeken és közigazgatási határukban termesztett cseresznye felhasználásával, az ezen a területen elhelyezkedő szeszfőzdében történhet.
Kedves Látogató! Szereti Ön a Kecskeméti Barack Pálinkát? Ha igen, a következő sorok Önnek szólnak! Az elmúlt héten a Göcseji Körtepálinkáról (
Az előző héten a Kedves Látogató megtudhatta, hogyan is készül a 
Üzleteinkben nagyon sok olyan vendéggel találkoztunk, akiket nagyon érdekel a pálinka készítése, tárolása. Eladóink, munkatársaink készséggel állnak mindig is az Önök rendelkezésére, igyekeznek minden kérdésre válaszolni. Az elkövetkezendő sorozatunkban az eredetvédett pálinkák készítéséről lesz szó általánosan bemutatva. Az első részben ismerjék meg a Békési Szilvapálinka készítésének menetét lépésről lépésre. 
Az Eredetvédett pálinkák cikksorozatunkból megtudhatta, hogy milyen gyümölcsökből készülhetnek az eredetvédett pálinkák, ebben a cikkben pedig bemutatjuk azt a rendeletet, amely földrajzilag írja le, hogy mely településeken készült pálinkacímkére lehet feltűntetni az eredetvédett szót. 
Az itt készülő körtepálinka sajátossága, hogy biztosítják az utóérést a gyümölcsnek, míg a többi pálinka esetében a friss gyümölcsöt rögtön feldolgozzák. A lepárlás és a finomítás kizárólag a kétutas, hagyományos magyar desztillációval – azaz a kisüsti lepárlással – történhet.
Szabolcs-Szatmár megye, az ország Észak- Keleti csücske hagyományosan a Kárpát-medence almatermelésének központja. Éghajlata és talajadottságai kitűnő, lédús almafajták termesztését teszik lehetővé. Egyik ilyen fajta a Jonatán, amit már rég elfeledtek a nyugat-európai piacokon, viszont harmonikus savai, utánozhatatlan zamatai miatt az ide települt lé üzemek elsőrangú kedvence.. Minden más almalé ízét ezzel javítják, így nem csoda, ha másik eredetvédett pálinkánk alapanyagát a Jonatán alma szolgáltatja.
A Körösök völgyében termett vörös szilvából, évszázados hagyományú kisüsti rendszerű pálinkafőzéssel készül. Aranyló színét és kiváló ízét a fahordós érlelésnek köszönheti.
Új taggal, az Újfehértói meggypálinkával bővült az eredetvédett pálinkák köre. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2007. május 7-i visszaható hatállyal lajstromozta a földrajzi árujelzők között az Újfehértói meggypálinkát. Az “Újfehértói” eredetmegjelöléssel ellátott meggypálinka előállításához kizárólag az Újfehértói fürtös és a Debreceni bőtermő fajták használhatók.
A Kecskeméten és környékén termesztett kajszibarackból készített, a gyümölcs illatát, ízét és zamatát megőrző, világhírű pálinka. A vendéglátásban újszerűen digesztívumként (emésztést elősegítőként) is kínálják. Ezen az eredetvédett területen több barackfajta is megfordul.
