Édesapám 1978 óta főzi a pálinkát és tőle tanultam a szakma minden titkát. Ahogy beletanultam a pálinkafőzésbe, úgy nőtt a hitem és az elkötelezettségem a szakma és a családi pálinkáink iránt. Valahányszor lefőzök egy számomra kiváló párlatot, édesapám az akivel megosztom az első ízlelés élményét. Ő az aki mindig mögöttem áll szakmai tudásával és élettapasztalatával.

A családi név és az apám iránt érzett tisztelet kötelez arra, hogy a legjobb tudásommal, szívvel-lélekkel főzzem a pálinkát és nővéremmel karöltve felelősséggel vezessük cégünket.

Sok jó pálinka van Magyarországon, de a jók között is vannak legjobbak. Családommal hiszünk abban és azért dolgozunk, hogy az ÁRPÁD PÁLINKÁK a kiváló minőségű, legjobb pálinkák közé tartozzanak és méltó helyet kapjanak a mai kultúrált pálinkafogyasztásban. Fő célunk az egyediség és a minőség középpontban tartása.

A manufaktúra bemutatása:

Szilvaültetvényünk

Árpád Pálinkák közül legfontosabb számunkra a szilva íz világ, mivel a családi tulajdonban lévő 6 hektárnyi szilvaültetvény lehetővé teszi számunkra, hogy a legmagasabb minőségű szilvapálinkákat állítsuk elő hazánkban. Saját gyümölcsösünk lehetőséget ad arra, hogy mi határozzuk meg a gyümölcs bel tartalmi értékei alapján a legoptimálisabb szüretelési időpontot. Termékeinkhez csak 100%-ban érett, egészséges, tiszta gyümölcsöt használunk fel.

Erjesztő üzemünk

Az erjesztés során a legmodernebb számítógép vezérlésű, irányított erjesztési technológiát alkalmazzuk, amely biztosítja, hogy a pálinkáinkban a gyümölcs aromatikája tökéletesen visszatükröződjön.

Pálinkafőzdénk

Pálinkafőzdénkben a lepárlás során használjuk mind a modern oszlopos rendszerű, mind pedig a hagyományos kisüsti technológiát. Mindkét főzési technológiával arra törekszünk, hogy a legkíméletesebb desztilláció során visszanyerjük a gyümölcs illatát és aromáját.

Palackozás

Manufaktúránkban kézzel történik mind a palackozás, mind a címke felhelyezése. Termékeink csomagolásánál arra törekedtünk, hogy a hagyományos termékeketmodern köntösbe öltöztetve kínáljuk a fogyasztók részére.

 

A termék előállítási módja

A hagyományok megőrzése – a technológia, technika állandó fejlesztése mellett is – az egyik legfontosabb meghatározója a Kecskeméten előállított barackpálinkának.

A barack átvétele, vizsgálata

A beérkező gyümölcs mennyiségi átvétele mérlegelés alapján, minőségi átvétele érzékszervi és analitikai (szárazanyagtartalom, cukortartalom, pH érték) vizsgálatok alapján történik.

Barackcefre készítése

A feldolgozás első fázisában a gyümölcs bekerül az adagoló garatba, majd szállító csigán keresztül a magozóba, ahol a mag elválasztásra kerül. Megengedett maradvány törmelék mag max: 3%. Ezután a magozott gyümölcsöt zúzó-aprító berendezéssel darabolják pép állagúvá, amit hőcserélőn keresztül előhűtenek. A cefre optimális hőmérsékletét (18 oC ) a véghűtőben éri el. Itt történik az erjedést segítő anyagok hozzáadása is. Az irányított erjesztésnél nagyon fontos a hőmérséklet pontos beállítása, tartása, valamint a pH érték optimalizálása ( pH: 3-3,5 között), mivel így a fajélesztős beoltással a legkedvezőbb eredménnyel lehet a gyümölcs cefrét minden hibától mentesen kierjeszteni.

Erjesztés

A puffer tartályból a kiegészített és előhűtött (18 Celsius fok ) cefre átfejtéssel az erjesztő tartályokba kerül. A cefréhez adagolt fajélesztő alkalmazása biztosítja az erjedés gyors beindítását, az egyenletes erjedéslefutást és a cukor maradék nélküli kierjedését, az optimális aroma és alkohol kihozatalt a hőmérséklet ellenőrzése és állandó értéken tartása mellett. Az erjedéskor keletkező szén-dioxid nagy része elvezetésre kerül, egy kisebb hányada a tartályban marad. Az erjedés időtartama a gyümölcs fajtájától, annak beltartalmi értékeitől függően 7-10 nap. A kierjedt cefrét lehetőség szerint azonnal fel kell dolgozni, vagy a lepárlás megkezdéséig a szakszerű tárolás alapfeltételeit biztosítani kell (hőmérséklet és szén-dioxid ellenőrzés). Az erjedési folyamatokat és a tárolást élelmiszeripari minősítéssel rendelkező berendezéseken kell végezni.

Lepárlás és finomítás

A desztilláció egész folyamata zárt rendszerű lepárló üzemben történik. A kierjedt cefrét a főzési energiaigény csökkentése miatt melegítő tartályba fejtik és ott előmelegítik annyira, hogy alkohol és aroma veszteség nélkül lesz megkezdhető a lepárlás. A folyamatot előnyös olyan desztillálóberendezésen végezni, amelynek segítségével egy lépésben állítható elő a középpárlat. Az elő- és utópárlat mennyiségét töménység- és mennyiségméréssel, valamint érzékszervi vizsgálat alapján állítják be. A lepárló készülék tisztítása az üst ürítése után történik. A rendszer része egy finomító készülék is, amely a keletkező elő- és utópárlat kezelésére szolgál. Az itt keletkező párlatok több frakcióra oszthatók szét és így utólagos finomítással több csúcsminőségű párlat nyerhető vissza.

Érlelés és pihentetés

Gondosan előkészített és tisztított fa- és/vagy rozsdamentes acél tartályokban történik a párlat érlelése és pihentetése.

Alkoholtartalom beállítása

A gondosan kiérlelt kisüsti párlat alkoholtartalmát a palackozott árura vonatkozó igen szigorú előírás (+0,3% V/V) következtében, jó minőségű lágyított (max. 2 nko-ú) ivóvízzel, a fogyasztói forgalomba hozatal előtt kell beállítani. Az alkoholtartalom kizárólag a gyümölcs lepárlásából származó alkoholból eredhet.

Palackozás

A kész, fogyasztói forgalmazásra alkalmas barackpálinka tisztára mosott palackba, kulacsba tölthető, tömítőbetétes alumínium csavarzárással vagy parafa dugóval zárható. A csomagolóanyag fejezze ki a hagyományos jelleget, üveg vagy kerámia legyen. Modern anyagú palack (műanyag, fém stb.) használata tilos! A megengedett csomagolási egység maximum 1 liter, ezen felül csak egyedileg, reprezentatív ajándékként csomagolható. A lezárt termék díszdobozba is helyezhető.
 

Kötelességünknek tartjuk az évszázados tradíciók megőrzését és az ezeken alapuló szakértelem továbbörökítését. A tökéletesre való törekvés, a részletekre legaprólékosabban odaadó figyelem, a legkorszerűbb technológia és technikai felszerelés mind részei annak, hogy  e nemes párlatokat olyan színvonalon vagyunk képesek előállítani, hogy azok a legkifinomultabb ízlésűeknek is páratlan gasztronómiai élményt nyújtsanak.

Legmagasabb minőségi kategória eléréséhez hozzájárul az is, hogy pálinka lepárló üzemünk a magyar gyümölcstermesztés egyik fellegvárában, Kecskemét mellett Lajosmizsén helyezkedik el. Ez a körzet Magyarország egyik napfényben leggazdagabb vidéke, ahol a napfényes órák száma a vegetációs időszakban eléri a 1770-at. Gyümölcspálinkáink kiváló ízvilágát az aranyhomok egyedülálló körülményei biztosítják.

 Ízlelje meg Ön is kiváló pálinkáinkat és váljon részesévé e kiváló hungaricumnak.

Elérhetőség:

Cím: 6050 Lajosmizse, Ceglédi út 76

web: www.palinka.hu

E-mail: gusto@palinka.hu
 

A cég kezdetben bor- és almapárlat előállításával foglalkozott. Mióta megvásároltuk a 100 éves györkönyi községi pálinkafőzdét, a közvetlen, fatüzelésű kisüstöket átalakítás nélkül üzemeltetjük, érlelő pincének 100-150 éves pincéket használunk.
Sok vívódással járt, hogy előállítható-e magyar szőlőből, magyar kisüstön, magyar tölgyfahordóban érlelt kitűnő minőségű brandy? De az elért eredmények a kérdést eldöntötték. Igy a termékpalettán mára már 10-12 éves érlelésű, kétszeres aranyérmes X.O. minőségű Bardin brandyt, valamint a hazai és nemzetközi versenyeken elismert  érlelt Bardin almapálinkát  kínálunk.

1997-ben a termékpalettánk többféle, hazai gyümölcsből készített párlattal bővült. A pálinkákkal kapcsolatban felismertük, hogy a fogyasztói igények preferálják az osztrák vagy német pálinkafőzőkön desztillált gyümölcsillatú termékeket, ezért 2003-ban beszereztünk egy 150 literes, erősítő feltétes pálinkafőző berendezest Németországból, Ulrich Kothe műhelyéből.

A hagyományos pálinkafajták, mint a barack-, vilmoskörte-, cseresznye- és törkölypálinka mellett, álmunkat megvalósítva, létrehoztuk a  kirobbanó, parfűmös illatú  Special Reserve termékcsaládot.

Az évek során szoros együttműködést alakítottunk ki neves hazai borászokkal, úgy mint az Árvay-, Hagymási-, Günzer-, Mészáros-, Opperheim-, Szeremley-, Wunderlich pincészetekkel.

A MÁRTON ÉS LÁNYAI pálinkák minőségének megmérettetése érdekében rendszeresen részt veszünk hazai (Hundeszt) és nemzetközi (osztrák Destillata és belga Concours Mondial) párlatversenyeken, ahol minden évben számos díjjal – arany, ezüst, bronz érem – jutalmazzák a Márton pálinkák minőségét.

Bár a piac igen telített, mára már bebizonyosodott, hogy a válogatott gyümölcsből, gondos munkával készített Special Reserve család tagjai – mint a málnapálinka, vilmoskörtepálinka, a muskotályos törkölypálinka, a vadszederpálinka, az „Irsai Olivér” szőlőpálinka – a kultúrált pálinkafogyasztók kedvenceivé váltak.

Célkitűzésünk, hogy a hazai fogyasztási szokásokban ismét teret nyerjenek – a piacot uraló kommersz italokkal szemben – a természetes alapanyagokból készített gyümölcspárlatok.

1999 januárban – zöldmezős beruházásként – Balatonalmádi határában, a festői szépségű Vödörvölgyben indítottuk el bérszeszfőzdénket a környező és távolabbi lakosság legnagyobb megelégedésére. Vonzáskörzetünkben – és kicsit távolabbról is – közel 2000 visszatérő partnerrel kerültünk kapcsolatba

Bérfőzés keretében arra törekszünk, hogy rugalmasan alkalmazkodjunk a főzetők igényeihez, számukra a beszállított alapanyagból a legjobb minőségű pálinkát állítsuk elő.

Küldetésünknek tekintjük a Magyarországon kialakult több száz éves kisüsti pálinkafőzés hagyományainak őrzését, – de nem utasítjuk el a korszerű szerkezeti anyagok, a műszerezés kínálta előnyöket -. Fatüzelésű rézüstökben, kétszeres lepárlással – saválló hűtőket és tárolótartályokat alkalmazva – állítjuk elő az 50%-os “kisüstit”. A vásárlók igényeinek megfelelően 2008. évtől 42%-os pálinkákat is forgalmazunk. A szakirodalomban megjelenő legújabb eredményeket figyelemmel kísérve végezzük munkánkat, melyben jelentős szerep jut a tudásnak, tapasztalatnak.

A meglévő szakértelem és megszerzett tapasztalat alapján 2005-ben láttuk elérkezettnek az időt, hogy saját, palackozott pálinkával megjelenjünk a piacon. Megépítettük palackozó üzemünket.

A kereskedelmi pálinka előállításához az alapanyagot az adott gyümölcs magyarországi legjobb termőhelyeiről szerezzük be. Kézi válogatással biztosítjuk, hogy csak érett, egészséges gyümölcs kerüljön feldolgozásra. Szakértelmünk, több éves tapasztalatunk jelent garanciát a jó minőségre. Termékeinket a gasztronómai élvezetek kedvelőinek szánjuk, akik szeretik a különlegességeket, a tiszta, természetes ízeket, elutasítják a világunkat elárasztó mesterséges aromákat, szinezékeket tartalmazó termékeket, tisztelik a hagyományokat. Pálinkáinkat kis volumenben hozzuk forgalomba.

Működtetjük a HACCP (Élelmiszerbiztonsági) rendszert, az ISO 9001:2000 Minőségbiztosítási rendszert.

A környezetvédelmi előírásoknak maradéktalanul eleget téve a hulladékokat hatósági engedéllyel talajerő visszapótlásként hasznosítjuk. A természeti erőforrásokkal takarékosan bánunk; a hűtővizet visszaforgatjuk, az energiát megújuló erőforrásból nyerjük.

Jelszavunk: Természet, Hagyomány, Minőség
 

A körte átvétele, vizsgálata
 

Fajtáját tekintve, a felvásárolt körtemennyiség minimum 50%-át, a korábban már említett és Göcsej vidékén őshonos Bosc kobak körtefajta teszi ki, míg a fennmaradó hányadot a göcseji vidéken termett őshonos körtefajták adják. A beérkező körte mennyiségi átvétele mérlegelés alapján, minőségi átvétele érzékszervi és szárazanyag-tartalom vizsgálat alapján történik. Az alapanyag szárazanyag-tartalma minimum 14 ref. % kell legyen. Érettségi állapot: érettől a túlérettig. Egészségi állapot: teljes mértékben egészséges. Tisztaság: idegen anyagtól (föld, levél, gally, kő, fém) mentes. Az átvételkori vizsgálat első lépéseként a beszállított gyümölcsből átlagmintát kell venni. Hanagy tételben érkezik, minden tizedik rekeszből egy-egy kilogrammot, ha csak néhány rekesz a szállítmány, akkor rekeszenként fél-fél kilogrammot, ha ömlesztve érkezik, akkor a kirakás alatt folyamatosan kell a szükséges mennyiséget, azaz 100 kilogrammonként 0,2 kilogramm mintát kivenni. A gyümölcs átvételekor a következő vizsgálatokat kell elvégezni: érzékszervi vizsgálat: érettségi fok, tisztaság, penész és rothadás jelei, sérülések, törődöttség, fajtajellemzők; cukortartalom vizsgálat, várható alkoholtartalom meghatározása.

Cefrekészítés

A tiszta, fertőzéstől mentes, érett, zúzott körte édes cefréjét cefreszivattyúval az erjesztő tartályokba szivattyúzzák. Itt történik az erjedést segítő anyagok hozzáadása. Az irányított erjesztésnél nagyon fontos a hőmérséklet pontos beállítása (18-22 °C), tartása, valamint a pH érték optimalizálása (pH: 3-4 között), mivel így a fajélesztő beoltásával a legkedvezőbb eredménnyel lehet a körtecefrét minden hibától mentesen kierjeszteni.

Erjesztés

A cefréhez adagolt fajélesztő alkalmazása biztosítja az erjedés gyors beindítását, az egyenletes erjedés lefutását és a cukor maradék nélküli kierjedését, valamint az optimális aroma- és alkohol-kihozatalt, a hőmérséklet ellenőrzése és állandó értéken (18-22 °C) tartása mellett. A keletkező szén-dioxid védi a cefrét az oxidáció káros hatásaitól és a káros mikroorganizmusoktól, ezért elő kell segíteni a cefre felületén a szén-dioxid párna kialakulását. Az erjesztő tartályokon vízzár segítheti a szén-dioxid eltávozását. Az erjesztés időtartama a körte beltartalmi értékeitől függően 9-10 nap. A kierjedt cefrét minél hamarabb fel kell dolgozni, vagy a lepárlás megkezdéséig a szakszerű tárolás alapfeltételeit biztosítani kell, amely azt jelenti, hogy a cefrét minden körülmények között fénytől védeni kell és törekedni kell arra, hogy a cefre tárolási hőmérséklete a 12- 13 Celsius fokot nem haladhatja meg. A cefrét olyan tárolóedényben kell tárolni, mely minden esetben tele van és a fölötte lévő légrés a teljes folyadékmennyiség 3%-nál több nem lehet. A szakszerű tárolás után a cefre nem tartalmazhat vajsavas, ecetsavas vagy tejsavas erjedésre utaló ízeket, illatokat, valamint penészes és dohos szagtól minden esetben mentesnek kell lennie.

Lepárlás(desztilláció) és finomítás

A lepárlás hagyományos, rézből készült, un. kisüstön többlépcsős desztillációval történik. Az üstök térfogata nem haladja meg az 1000 litert. A cefre először a főzőüstbe kerül, innen kapják az alszesz elnevezésű párlatot. A finomító üstökben az alszeszből finomítással nyerik a jó minőségű körtepárlatot. Lényeges kívánalom a finomítás során az elő-, közép- és utópárlat megfelelő szétválasztása, amivel biztosítható, hogy a káros íz- és illatanyagok ne kerüljenek a késztermékbe. Ezt szakszerűen folyamatos érzékszervi vizsgálattal, töménység- és mennyiségméréssel lehet elvégezni. Az előpárlat leválasztása addig tart, amíg ízéből eltűnnek a csípős aldehidek és szép gyümölcsízű lesz a párlat. Az előpárlat leválasztásánál törekedni kell arra, hogy az előpárlat a főzőüstből kikerülő párlatmennyiség minimum 2-3 %- a legyen. Ezután a főzést (a finomítást) addig kell végezni, amíg a párlat szeszfoka 18 fok alá csökken, 18 fokos párlatnál a főzést abba kell hagyni. Ez jelenti a középpárlat végét. Az üst alján maradó, ún. utópárlat kiöntésre kerül. A finomítási művelet nagy szaktudást és gyakorlatot igényel, valamint elengedhetetlen a kierjedt cefre rendszeres vizsgálata.

Pihentetés és érlelés

Pihentetés: a finomítást követően az italt minimum 7 napig rozsdamentes acél tartályban kell pihentetni. Ebben az időszakban az itallal semmiféle manipulatív technológiai lépést végezni nem szabad. Érlelés: A 7. napot követően az ital tölgyfahordóban minimum 3 hétig érlelődik, a lepárlás során keletkező eredeti szeszfokával, amely kb. 65–70 fok. Az érlelő fahordókat 14-18 C° között, minimum 80 %-os páratartalmú helyiségben kell elhelyezni és fagyveszélytől, közvetlen napsütéstől és sugárzó hőtől óvni kell. Az érlelés elvileg korlátlan ideig tarthat gyakorlatilag minőségromlás nélkül. Ezt követően történhet az ital szeszfok beállítása, illetve hűtve szűrése.

Alkoholtartalom beállítása

A gondosan kiérlelt kisüsti párlat alkoholtartalmát, jó minőségű ioncserélt vízzel, a fogyasztói forgalomba hozatal előtt kell beállítani.

Hűtve szűrés

A megfelelő alkoholtartalomra beállított ital hűtve szűrése kulcsfontosságú lépés a Göcseji körtepálinka készítése során és közvetlenül palackozás előtt 2- 5 nappal történik Az italt lemezes hőcserélőn 0 és –3 C° közötti hőmérsékletre kell hűteni, ezt követően pedig 24 órán keresztül hőszigetelt tartályban kell pihentetni. A pihentetés után keretes szűrőn vagy lapszűrőn (1- 35 mikrométer pórusnagyság) kerül szűrésre, és ezt követően kerülhet sor a palackozásra.

Palackozás

A megfelelő alkoholtartalomra beállított és szűrt körtepálinkát tisztára mosott vétyemi üvegpalackba, vagy a vétyemi üvegpalack méretarányait követő más üvegpalackba kell tölteni; amely tömítőbetétes alumínium csavarzárással, parafa dugóval, vagy üvegdugóval zárható. A vétyemi üvegpalack 175-210 mm közötti magassági és 100-130 mm közötti szélességi méreten belül eső zömök palack. A vétyemi üvegpalack méretarányait részletesen a III. sz. melléklet tartalmazza. A megengedett csomagolási egység maximum 1 liter, ezen felül csak egyedi, reprezentatív ajándékként csomagolható. A lezárt termék díszdobozba is helyezhető.

A termék előállítási módja

A hagyományok megőrzése – a technológia, technika fejlesztése mellett is – az egyik legfontosabb célja a békési szilvapálinkának.

A szilva átvétele, vizsgálata

A beérkező szilva mennyiségi átvétele mérlegelés alapján, minőségi átvétele érzékszervi és szárazanyag-tartalom vizsgálat alapján történik. Az átvételkori vizsgálat első lépéseként a beszállított gyümölcsből átlagmintát kell venni. Ha nagy tételben érkezik, minden tizedik rekeszből egy-egy kilogrammot, ha csak néhány rekesz a szállítmány, akkor rekeszenként fél-fél kilogrammot, ha ömlesztve érkezik, akkor a kirakás alatt folyamatosan kell a szükséges mennyiséget kivenni. A gyümölcs átvételekor a következő vizsgálatokat kell elvégezni: érzékszervi vizsgálat (érettségi fok, tisztaság, penész és rothadás jelei, sérülések, törődöttség, fajtajellemzők); cukortartalom vizsgálat; várható alkoholtartalom meghatározása.

Cefrekészítés

Az erősen szennyezett szilvát meg kell mosni. A tiszta, fertőzéstől mentes, érett szilva magját magozógépen eltávolítják úgy, hogy a magok kb. 20 %-a a cefrében maradjon. A magozott és zúzott édes cefrét cefreszivattyúval az erjesztőtartályokba szivattyúzzák. Itt történik az erjedést segítő anyagok hozzáadása. Az irányított erjesztésnél nagyon fontos a hőmérséklet pontos beállítása (25-28 Celsius fok), tartása, valamint a pH érték optimalizálása (pH: 3-4 között), mivel így a fajélesztő beoltásával a legkedvezőbb eredménnyel lehet a szilvacefrét minden hibától mentesen kierjeszteni.

Erjesztés

A cefréhez adagolt fajélesztő alkalmazása biztosítja az erjedés gyors beindítását, az egyenletes erjedés lefutását és a gyümölcscukor maradék nélküli kierjedését, valamint az optimális aroma- és alkohol-kihozatalt, a hőmérséklet ellenőrzése és állandó értéken (25-28 Celsius fok) tartása mellett. A keletkező szén-dioxid védi a cefrét az oxidáció káros hatásaitól és a káros mikroorganizmusoktól, ezért elő kell segíteni a cefre felületén a szén-dioxid párna kialakulását. Az erjesztő tartályokon vízzár segíti a szén-dioxid eltávozását. Az erjedés időtartama a szilva beltartalmi értékeitől függően 9-10 nap. A kierjedt cefrét minél hamarabb fel kell dolgozni, vagy a lepárlás megkezdéséig a szakszerű tárolás alapfeltételeit biztosítani kell (minél hidegebben, vízzár). Az erjesztési folyamatokat és a tárolást élelmiszeripari minősítéssel rendelkező tartályokban végzik.

Lepárlás és finomítás

A kierjedt cefrét a főzési energiaigény csökkentése érdekében előmelegítő tartályba fejtik és ott előmelegítik annyira, hogy alkohol- és aroma-veszteség nélkül kezdhető meg a lepárlás. A lepárlás hagyományos, rézből készült kisüstökben desztillációval történik. A kisüstök térfogata legfeljebb 1000 liter. Az előmelegítő tartályból a kierjedt cefrét a gőzfűtéses főzőüstökbe szivattyúzzák. A finomítási eljárás során lényeges kívánalom az elő-, közép- és utópárlat megfelelő szétválasztása, amivel biztosítható, hogy a káros íz- és illatanyagok ne kerüljenek a késztermékbe. Az elő- és utópárlat mennyiségét alkoholtartalom- és mennyiségméréssel, valamint érzékszervi vizsgálattal állapítják meg. A finomítási művelet nagy szaktudást és gyakorlatot igényel, valamint elengedhetetlen a kierjedt cefre rendszeres vizsgálata.

Érlelés és tárolás

A párlat érlelése gondosan előkészített és tisztított, maximum 1000 literes fahordókban történik. Az érlelő fahordókat egyenletes hőmérsékletű, közepes páratartalmú helyiségben kell elhelyezni. Fagyveszélytől, közvetlen napsütéstől, sugárzó hőtől óvni kell; 25 Celsius fok feletti külső hőmérséklet esetén a tárolóhelyiség levegőjét vízpermetezéssel legalább hetente nedvesíteni kell. Az érlelési idő fahordóban legalább 3 hónap. Az érlelt pálinka tárolása saválló fémtartályokban történik.

Alkoholtartalom beállítása

A gondosan kiérlelt kisüsti párlat alkoholtartalmát a palackozott árura vonatkozó igen szigorú előírás (± 0,3% V/V) következtében, jó minőségű ioncserélt vízzel, a fogyasztói forgalomba hozatal előtt kell beállítani. Az alkoholtartalom kizárólag az alapanyagként felhasználható gyümölcs lepárlásából származó alkoholból eredhet.
 

Palackozás

A megfelelő alkoholtartalomra beállított és szűrt szilvapálinka tisztára mosott üveg vagy kerámia palackba tölthető, tömítőbetétes alumínium csavarzárással vagy parafa dugóval zárható.
 

A hagyományokat azonban továbbra sem szorították háttérbe a fejlesztések, a tradíciókhoz híven ma is rézüstökben, kétszeres lepárlással készítjük a minőségi, mostanra már több közönségdíjat és szakmai elismerést is kivívott Téti Pálinkát.

Célunk, hogy minél több emberrel ismertessük meg újra, a méltatlanul kissé elfeledett pálinkát, és kivívjuk a az országos és nemzetközi népszerűséget annak a terméknek, amelynek meggyőződésünk szerint helye van a minőségi italok között. Ennek érdekében csak és kizárólag kitűnő minőségű gyümölcsökből, a törvényi szabályozásnak és legjobb szaktudásunknak megfelelően alkotjuk meg ezt a különleges és nemes italt, amelynek készítéséhez és fogyasztásához évszázados hagyományok fűződnek.

A mai fogyasztói igényekhez alkalmazkodva természetesen a tradicionálisnak számító ízek, mint például a meggy, a cseresznye, a szilva és a sárgabarack mellett, bodza, feketeribizli, földieper pálinkákat is készítünk. Az édesebb ízek kedvelőinek ágyas barack és ágyas meggypálinkát is kínálunk. Főzdénk legújabb terméke: pálinka, extra szűz olívaolaj párosításával, egy különleges, tojás alakú üvegben. Elengedhetetlen kiegészítője lehet például egy kerti partinak, vagy egyszerűen egy fantasztikus ajándék.

A pálinka jó hírnevének öregbítése érdekében rendszeresen jelen vagyunk az egyre népszerűbb, és egyre több pálinkakedvelő érdeklődőt vonzó pálinkafesztiválokon, ahol kellemes és igényes kulturális műsorokkal fűszerezve, bárki közelebbről megismerkedhet termékeinkkel.

A következő fesztiválig, honlapunkon tájékozódhat termékeinkről, a kóstolás és a vásárlás lehetőségeiről, vagy akár személyesen is felkereshet minket a Téti Pálinkafőzdében.

Kiváló minőségű pálinkák Tétről egyenesen Önnek!

Elérhetőség:

Téti Pálinkafőzde Kft.

9100 Tét, Karsai Sándor u. 12/a.
GPS koordináták: É47°30´56.09´´ – K17°30´0.78´´
Tel./fax: 00 36 96 462 107
e-mail: info @ tetipalinka.hu

Fülep Gábor
ügyvezető igazgató

Telefon: 06 20 583 75 70
e-mail: fulep @ tetipalinka.hu
 

Fógel József
kereskedelmi vezető

Telefon: 06 20 280 7562
e-mail: fogel @ tetipalinka.hu
 
 

Az Országgyűlés a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. számú melléklete szerint földrajzi árujelző oltalom alatt álló pálinka és törkölypálinka előállításának, minősítésének és ellenőrzésének az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozása érdekében a következő törvényt alkotja:

A törvény alkalmazási köre

1. §

(1) Ez a törvény szabályozza a pálinka megnevezés használatát, rendelkezik továbbá a pálinka előállítása során
alkalmazott különleges eljárásokról, a pálinka forgalomba hozataláról, valamint a Pálinka Nemzeti Tanácsról.
(2) E törvény rendelkezései nem vonatkoznak a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről,
címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,
2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 110/2008/EK rendelet) III. számú
mellékletében felsorolt osztrák területeken előállított barackpárlatokra.
(3) A pálinkára az e törvényben meghatározott eltérésekkel az élelmiszerekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(4) E szakaszban, valamint az 5., 7., 10., 12., 13. §-ban foglalt rendelkezéseket a törkölypálinkára is alkalmazni kell.

A pálinka és törkölypálinka megnevezés használata

2. §
 

(1) Pálinkának csak a 110/2008/EK rendelet II. számú mellékletének 9. számú kategóriája szerinti eljárással készített
olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – készítettek, és
amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Sűrítményből, aszalványból,
szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.
(2) Törkölypálinkának csak a 110/2008/EK rendelet II. számú mellékletének 6. számú kategóriája szerinti eljárással
készített olyan törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését,
párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.
(3) A törkölypálinka készítése során répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított szőlőtörköly, borseprő nem
használható fel.
(4) A pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése
érdekében sem. Kizárólag a mellékletben felsorolt anyagok használata megengedett.
(5) Amennyiben az (1)-(4) bekezdésben foglalt bármelyik feltétel nem teljesül, nem nevezhető pálinkának, illetőleg
törkölypálinkának.
(6) A pálinka termék megnevezésében egyfajú gyümölcsből készült pálinkák esetében a gyümölcs nevét közvetlenül a
pálinka szó követi.
(7) A különböző egyfajú gyümölcsből készült pálinkáknak a különleges egyedi ízharmónia érdekében történő utólagos
keverésével előállított pálinka megnevezése gyümölcspálinka vagy vegyes gyümölcspálinka. A keverés során felhasznált
pálinkákat a felhasznált mennyiség szerinti sorrendben a címkén fel kell tüntetni.
(8) A különböző fajú gyümölcsök együttes cefrézésével, illetve különböző fajú gyümölcsök cefréinek együttes lepárlásával
előállított pálinka megnevezése vegyes gyümölcspálinka. A pálinka készítéséhez felhasznált gyümölcs fajokat a felhasználás
mennyisége szerinti sorrendben a címkén fel lehet tüntetni.
(9) A törkölypálinka termék megnevezése
a) egyfajta szőlőből készült törköly esetében kiegészülhet – a törkölypálinka szót közvetlenül megelőzően – a szőlő nevével,
b) kiegészülhet – az a) pont szerinti megnevezést közvetlenül megelőzően – egy, a termék származására utaló földrajzi
névvel.
(10) Aszútörköly-pálinkának az a törkölypálinka nevezhető, amely igazolhatóan 100%-os mértékben a Tokaji borvidék
magyarországi termőhelyéről származó aszú készítéséhez felhasznált aszú szemek kipréselt tésztájából készült.
(11) A pálinka és a törkölypálinka bármilyen arányú keverésével készült terméket – még akkor is, ha a termék
alkoholtartalma 100%-ban e két összetevőből származik – kizárólag csak szeszesitalnak lehet nevezni.

Különleges eljárásokkal készült pálinkák és törkölypálinkák megnevezése

3. §

 A 2. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával az alábbi megnevezések abban az esetben használhatók, ha a
pálinka az adott megnevezéshez tartozó különleges eljárással készült:
1. Kisüsti pálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó
lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő.
1 / 3
2. Érlelt pálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 3 hónapig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy
legalább 6 hónapig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. A fahordóban érlelt pálinka szárazanyagtartalma
maximum 4 g/l lehet. Érlelt pálinkák esetében csak az azonos megnevezésű érlelt pálinkák elegyíthetők, de érlelési
időnek csak a legfiatalabb érlelt pálinka érlelési idejét, korát lehet feltüntetni a címkén. Az érlelés időtartamát, a termék korát
a címkén fel lehet tüntetni, és utalni lehet a fahordó anyagára is. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető
módon dokumentálni kell.
3. Ópálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig
érleltek 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető
módon dokumentálni kell.
4. Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka: az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább
3 hónapig. A gyümölcságy a pálinka fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta
gyümölcsöt, de ebben az esetben csak vegyes gyümölcs ágyaspálinkának nevezhető. 100 liter gyümölcságyon érlelt pálinkához
vagy ágyas pálinkához legalább 10 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt gyümölcsöt kell felhasználni. A palack címkéjén a nettó
pálinka mennyiséget kell feltüntetni. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.

4. §

 A 110/2008/EK rendelet 9. cikkének (4) és (7) bekezdéseiben, valamint 10. cikkének (1) bekezdésében foglaltakat kell
alkalmazni a termékek megnevezésén, kiszerelésén, címkézésén kívül az étlapokra, itallapokra, árjegyzékekre és kereskedelmi
okmányokra is.

5. §

A pálinka előállításának és megnevezésének szabályait alkalmazni kell az Európai Unió tagállamain kívüli országba
történő exportra előállított termékek esetében is.

A pálinka és törkölypálinka oltalma, minősítése

6. §

(1) A pálinkának és törkölypálinkának – az e törvényben előírtakon túl – meg kell felelnie a rá vonatkozóan jóváhagyott
termékleírásban foglaltaknak is.
(2) A Magyarország valamely régiójából vagy helységéből származóként földrajzi árujelző oltalomban részesülő
pálinkának és törkölypálinkának – az e törvényben előírtakon túl – meg kell felelnie a rá vonatkozóan jóváhagyott
termékleírásban foglaltaknak is.

7. §

Az országos pálinkaverseny feltételeit, a pálinkaminősítés, valamint a pálinka érzékszervi bírálók képzésének
szabályait külön jogszabály tartalmazza.

8. §

Az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak betartását a pálinkaellenőrző hatóság ellenőrzi.

Pálinka zárjegy

9. §

(1) A belföldön forgalomba kerülő pálinka és törkölypálinka a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó más
alkoholtermékekre alkalmazandó zárjegytől színében eltérő zárjeggyel (a továbbiakban: pálinka-zárjegy) is ellátható.
(2) A Jöt. rendelkezéseinek alkalmazásával a vámhatóság pálinka-zárjegyet kizárólag a pálinka, illetve a törkölypálinka
előállítását, palackozását vagy tárolását a Jöt.-ben az e tevékenység folytatásához előírt adóraktári engedély birtokában végző
személynek – annak megrendelése alapján – ad ki.

A Pálinka Nemzeti Tanács

10. §

(1) A Pálinka Nemzeti Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti a pálinka előállítása, származása, minősége és
eredetvédelme egységes szabályozásához és annak végrehajtásához fűződő közös magyar érdek előmozdítását.
(2) A Tanács tagjait – az agrárpolitikáért felelős miniszter kettő, az adópolitikáért felelős miniszter egy képviselőjét,
valamint a szakmai szervezetek tíz jelöltjét – az agrárpolitikáért felelős miniszter 3 évre kéri fel.
(3) A Tanács tagjai maguk közül elnököt választanak.
(4) A Tanács tagjairól névjegyzéket kell készíteni és az abban bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell.

11. §

(1) A Tanács szervezetének és működésének rendjét alapszabályban kell meghatározni, amelyet az agrárpolitikáért
felelős miniszter hagy jóvá.
(2) A Tanács titkársági feladatait az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.

12. § A Tanács

a) kidolgozza a Nemzeti Pálinkastratégiát a pálinka, mint nemzeti kincs megóvása érdekében;
b) kidolgozza és jóváhagyásra felterjeszti az agrárpolitikáért felelős miniszternek az éves, illetve több éves pálinka
marketing tervet, és nyomon követi annak megvalósítását. Ennek érdekében együttműködik a szakmai szervezetekkel;
c) fellép a kulturált pálinkafogyasztás érdekében;
d) részt vesz a kulturált alkoholfogyasztás elősegítésével kapcsolatos társadalmi kommunikációs tevékenység
kidolgozásában;
e) véleményezi a pálinkával kapcsolatos jogszabályok tervezetét;
f) elkészíti és közzéteszi a pálinkakészítésre, forgalmazásra és ellenőrzésre vonatkozó szakmai ajánlásokat;
g) a minőségvédelem érdekében összehangolja a pálinkakészítők szakmai együttműködését, szakmai fórumokat szervez;
h) elősegíti a tisztességes piaci magatartás és az ennek megfelelő reklámtevékenység követelményeinek megvalósulását,
ennek érdekében etikai kódexet bocsát ki;
i) együttműködik a közigazgatási szervekkel a feketegazdaság elleni küzdelemben;
j) tájékoztatja az érintetteket a piaci és szakmai információkról;
k) internetes oldalt működtet a fogyasztók és előállítók tájékoztatása érdekében;
2 / 3
l) a pálinka egységes minősítése és laboratóriumi vizsgálata érdekében együttműködik a pálinkaellenőrző hatósággal;
m) szakmai véleményt nyilvánít a pálinkák földrajzi árujelző oltalma iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárásban;
n) felszólíthatja a pálinkára vonatkozó jogszabályok megsértőit jogsértésük azonnali abbahagyására. A felszólítás
eredménytelensége esetén értesíti az illetékes hatóságokat;
o) együttműködik a fogyasztóvédelmi hatósággal;
p) az érintettek kérelmére nyilvántartja és közzéteszi a pálinka érzékszervi bírálók névsorát.

13. §

 Az adópolitikáért felelős miniszter – az agrárpolitikáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – évente – a
tárgyévet követő év március 15-éig – megküldi a Tanácsnak a tárgyévben
a) előállított bérfőzött pálinka pálinkafajtánként megbontott,
b) előállított és a Jöt. szerint szabad forgalomba bocsátott
ba) kereskedelmi céllal főzött pálinka vámtarifa-számonként megbontott,
bb) a 2008 20 19 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermékek
alkoholfok-mennyiségéről az országosan összesített adatokat.

Záró rendelkezések

14. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba azzal,
hogy rendelkezéseit csak a hatálybalépést követően előállított pálinkára és törkölypálinkára kell alkalmazni.
(2) A 9. § a kihirdetést követő harmadik hónap 15. napján lép hatályba.

15. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a pálinkaellenőrző hatóságot rendeletben jelölje ki.
(2) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter arra, hogy
a) az országos pálinka- és törkölypálinkaverseny feltételeit,
b) a pálinka- és a törkölypálinka-minősítés szabályait,
c) a pálinka és a törkölypálinka érzékszervi bírálók képzésének szabályait,
d) a pálinka és a törkölypálinka előállítóinak – a Nemzeti Pálinkastratégia kialakításának, illetve a megvalósulás
figyelemmel kísérésének céljára szolgáló – adatszolgáltatási kötelezettségét a forgalomba hozott pálinkák és törkölypálinkák
fajtánkénti megoszlásáról, az adatszolgáltatás módját és az országosan összesített adatoknak a Pálinka Nemzeti Tanács
rendelkezésére bocsátásának rendjét
rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a pálinka-zárjegy színét.

Az Európai Unió Jogának való megfelelés

16. §

(1) E törvény a 110/2008/EK rendelet III. számú melléklete szerint földrajzi árujelző oltalom alatt álló pálinka és
törkölypálinka vonatkozásában a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi
árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i
110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(2) A törvény javaslatának a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése
megtörtént.
 

A törvény 2008. december elsején lépett hatályba.