7 éve készül Neszmélyen pálinka, a termelés és az eladás mennyisége szinte elenyésző a borforgalmazáshoz képest, hiszen mindössze 8–10 ezer palacknyit értékesítenek – és kizárólag törkölyt. A pálinkakészítést és -forgalmazást a cég vezetői hosszú távú befektetésként kezelik, mivel megítélésük szerint ma Magyarországon a pálinkafogyasztás kultúrája nagyjából ott tart, ahol a bor 15 évvel ezelőtt.

Tény, egyre divatosabb a fiatalok körében az igazán jó technológiával készült és tökéletes hőfokon felszolgált pálinka, azonban még korántsem olyan széles ez a fogyasztói réteg, hogy az egyre nagyobb számban megnyíló és működő pálinkafőzdéket rendre eltartsa – vélekedik a kérdésről Popovits Dávid, a Hilltop Neszmély Zrt. kereskedelmi igazgatója. A marketing még mindig finoman szólva sem elégséges, teszi hozzá, sokkal több pénzt kellene a cégeknek erre a területre fordítaniuk, ahogy teszik például Olaszországban a grappával – amely immár világhírű termék, pedig semmivel sem jobb a hazai topminőségű pálinkánál.

A pálinka igazi magyar szájíz szerint készült ital, olyan hungaricum, amelyet a külföldi fogyasztó nem ismer, nem ért, és nem is nagyon keresné, ha megkóstolhatná, mert számára idegen világ. Idehaza azonban hihetetlenül gyorsan fejlődik e téren a piac, és ha szerencsénk van, fogalmaz a szakember, sokkal hamarabb elérhetjük azt a színvonalat, azt a keresletet, amelyet borral 15 év leforgása alatt sikerült a hazai piacon. Ehhez egyébként minden adott, ugyanakkor égetően szükség lenne a pálinkamarketing színvonalának emelésére, illetve ezzel egy időben a jövedéki adóterhek és kötelezettségek mérséklésére, megkönnyítésére. De mivel Magyarországon élünk, talán nem szokatlan a következő megállapítás: annyira megnehezítik idehaza a (kis)termelők munkáját, termékeik versenyképességét, hogy gyakorlatilag ellehetetlenítik számukra a piacra jutást.

Joggal vetődik fel a kérdés: vajon érdemes-e egy kisebb vagy nagyobb bortermelőnek, -forgalmazónak mindezek fényében a pálinkapiacot megcéloznia, vagy jobb, ha manapság „kihagyja” ezt a területet? A neszmélyiek szerint, akik hangsúlyozzák, hogy ők „csupán” a borkészítés melléktermékét használják fel, befektetniük a borászoknak nem érdemes, legalábbis abban az esetben, ha csak a törkölyt kívánják lepárolni. A bérfőzetés lehet jó alternatíva, ahogy élnek is ezzel jó páran, például Bock József, Gere Attila vagy a Pannonhalmi Apátsági Pincészet. Az igény – legalábbis idehaza – bővült. Ez abból is látható, hogy a nagyáruházak, hipermarketek idén számottevően szélesítették szortimentjüket. És mit hoz a jövő? Ma még nem tudható, azonban Neszmélyen úgy vélik, további bővülés nem várható.

Forrás: Vendég & Hotel
 

A Hilltop kiváló minőségű törkölypálinkáit megveheti a webshop-ban!

Íme néhány szó, amit mi ismerünk:

• 3 emberes pálinka – 2 ember lefogja és a 3. a szájába tölti)
• Ákovita – az élet vize – az aqua vitae latin kifejezésből
• baracilin – barackpálinka (mint gyógyszer)
• bugyi – A XIX. Században pálinkaárusító helyek jöttek létre butik néven, innen jött a népies elnevezése.
• Célzóvíz
• Cs-vitamin – cseresznyepálinka (a C-vitamin mintájára)
• epörnyepálinka (eperpálinka)
• gebula – szeszes víz és a romák fogyasztják
• guggolós, (guggolva kell elhaladni az ablak alatt, nehogy megkínáljanak vele),
• gugyi
• kerítésszaggató – az erős (inkább a rossz alapanyagból, vagy rosszul lefőzött) pálinka jelzője
• kugyi                                       
• lámpás
• nerángass
• papramorgó
• Sutulás = (söprő pálinka), igen rossz minőségű, hitvány, de olcsó égetett szesz-fajta. A borkészítés során megmaradt “seprő”-ből készítik.
• szemvíz
• szilvórium – hordóban érlelt szilvapálinka
• szíverősítő

 
Szeged és környékéről származó elnevezések:

• anyatej
• boszorkányfing
• geberdusz,
• gyűlölömital
• lacibetyárköpés
• majomtej
• nyakolaj,
• piaclégyköpés,

A magyar éttermek körében, a jobb helyeken megfigyelhető, hogy étkezés előtt, vagy után pálinkát ajánl a pincér, ugyanis nagyon jó aperitiv és digesztív hatása van. Ami még különlegesebbé teszi ezt, hogy nagyon sok fajta pálinka létezik, így sok étel elfogyasztása előtt, vagy után fel lehet szolgálni. A disznóvágásnál is elkerülhetetlen a pálinka. Mielőtt levágták a malacot, mindig ittak egy erre a célra készült pálinkát. Ez a “Disznótoros pálinka”.

Pálinkás Jó Reggelt!

Biztosan sokan hallották már ezt a köszönést. Honnan származik ez az üdvözlés? Minden reggel, munka előtt az emberek megittam egy kupicányi pálinkát. Ezzel indították a napot. A köszönés a fizikai munkát végző emberek körében volt népszerű. A kereskedők, üzletemberek a sikeres megbeszélés, üzletkötés után ittak pálinkát, mintegy megpecsételve annak létrejöttét. Ezért is hívták „áldomás pálinkának”.

Ha valaki beteg, az idős emberek mindig azt tanácsolják, hogy inni kell egy kis pálinkát és nem lesz semmi baj. Igaz ez a gyomorrontásra is. Pokol-pálinkának nevezték, általában szilvából készült.  Az aratópálinkát pedig az aratás megkezdése előtt fogyasztották. A pálinka fogyasztása az ünnepek alatt is megkerülhetetlen.

Ma is előszeretettel isszák az emberek például esküvőkön, lagziban a „mennyegző pálinkát” Gyerekszületésnél a család régen fogott egy üveg pálinkát és eltette. Ezt az üveget 18 évvel később bontották fel, vagy a gyerek esküvőjén. Örömpálinkának hívták.

A keresztelő alkalmával sem maradhatott el az a tény, hogy megbontanak egy üveg pálinkát. Ilyenkor az anya egészségére koccintottak. A „Boldogasszony pálinka, vagy Boldogasszony pohara” is egyfajta áldomáspálinka volt. Legényavatáskor az avatópálinkát itták, halotti torok alkalmával pedig a siratópálinkát.