A termék előállítási módja

A hagyományok megőrzése – a technológia, technika állandó fejlesztése mellett is – az egyik legfontosabb meghatározója a Kecskeméten előállított barackpálinkának.

A barack átvétele, vizsgálata

A beérkező gyümölcs mennyiségi átvétele mérlegelés alapján, minőségi átvétele érzékszervi és analitikai (szárazanyagtartalom, cukortartalom, pH érték) vizsgálatok alapján történik.

Barackcefre készítése

A feldolgozás első fázisában a gyümölcs bekerül az adagoló garatba, majd szállító csigán keresztül a magozóba, ahol a mag elválasztásra kerül. Megengedett maradvány törmelék mag max: 3%. Ezután a magozott gyümölcsöt zúzó-aprító berendezéssel darabolják pép állagúvá, amit hőcserélőn keresztül előhűtenek. A cefre optimális hőmérsékletét (18 oC ) a véghűtőben éri el. Itt történik az erjedést segítő anyagok hozzáadása is. Az irányított erjesztésnél nagyon fontos a hőmérséklet pontos beállítása, tartása, valamint a pH érték optimalizálása ( pH: 3-3,5 között), mivel így a fajélesztős beoltással a legkedvezőbb eredménnyel lehet a gyümölcs cefrét minden hibától mentesen kierjeszteni.

Erjesztés

A puffer tartályból a kiegészített és előhűtött (18 Celsius fok ) cefre átfejtéssel az erjesztő tartályokba kerül. A cefréhez adagolt fajélesztő alkalmazása biztosítja az erjedés gyors beindítását, az egyenletes erjedéslefutást és a cukor maradék nélküli kierjedését, az optimális aroma és alkohol kihozatalt a hőmérséklet ellenőrzése és állandó értéken tartása mellett. Az erjedéskor keletkező szén-dioxid nagy része elvezetésre kerül, egy kisebb hányada a tartályban marad. Az erjedés időtartama a gyümölcs fajtájától, annak beltartalmi értékeitől függően 7-10 nap. A kierjedt cefrét lehetőség szerint azonnal fel kell dolgozni, vagy a lepárlás megkezdéséig a szakszerű tárolás alapfeltételeit biztosítani kell (hőmérséklet és szén-dioxid ellenőrzés). Az erjedési folyamatokat és a tárolást élelmiszeripari minősítéssel rendelkező berendezéseken kell végezni.

Lepárlás és finomítás

A desztilláció egész folyamata zárt rendszerű lepárló üzemben történik. A kierjedt cefrét a főzési energiaigény csökkentése miatt melegítő tartályba fejtik és ott előmelegítik annyira, hogy alkohol és aroma veszteség nélkül lesz megkezdhető a lepárlás. A folyamatot előnyös olyan desztillálóberendezésen végezni, amelynek segítségével egy lépésben állítható elő a középpárlat. Az elő- és utópárlat mennyiségét töménység- és mennyiségméréssel, valamint érzékszervi vizsgálat alapján állítják be. A lepárló készülék tisztítása az üst ürítése után történik. A rendszer része egy finomító készülék is, amely a keletkező elő- és utópárlat kezelésére szolgál. Az itt keletkező párlatok több frakcióra oszthatók szét és így utólagos finomítással több csúcsminőségű párlat nyerhető vissza.

Érlelés és pihentetés

Gondosan előkészített és tisztított fa- és/vagy rozsdamentes acél tartályokban történik a párlat érlelése és pihentetése.

Alkoholtartalom beállítása

A gondosan kiérlelt kisüsti párlat alkoholtartalmát a palackozott árura vonatkozó igen szigorú előírás (+0,3% V/V) következtében, jó minőségű lágyított (max. 2 nko-ú) ivóvízzel, a fogyasztói forgalomba hozatal előtt kell beállítani. Az alkoholtartalom kizárólag a gyümölcs lepárlásából származó alkoholból eredhet.

Palackozás

A kész, fogyasztói forgalmazásra alkalmas barackpálinka tisztára mosott palackba, kulacsba tölthető, tömítőbetétes alumínium csavarzárással vagy parafa dugóval zárható. A csomagolóanyag fejezze ki a hagyományos jelleget, üveg vagy kerámia legyen. Modern anyagú palack (műanyag, fém stb.) használata tilos! A megengedett csomagolási egység maximum 1 liter, ezen felül csak egyedileg, reprezentatív ajándékként csomagolható. A lezárt termék díszdobozba is helyezhető.
 

A körte átvétele, vizsgálata
 

Fajtáját tekintve, a felvásárolt körtemennyiség minimum 50%-át, a korábban már említett és Göcsej vidékén őshonos Bosc kobak körtefajta teszi ki, míg a fennmaradó hányadot a göcseji vidéken termett őshonos körtefajták adják. A beérkező körte mennyiségi átvétele mérlegelés alapján, minőségi átvétele érzékszervi és szárazanyag-tartalom vizsgálat alapján történik. Az alapanyag szárazanyag-tartalma minimum 14 ref. % kell legyen. Érettségi állapot: érettől a túlérettig. Egészségi állapot: teljes mértékben egészséges. Tisztaság: idegen anyagtól (föld, levél, gally, kő, fém) mentes. Az átvételkori vizsgálat első lépéseként a beszállított gyümölcsből átlagmintát kell venni. Hanagy tételben érkezik, minden tizedik rekeszből egy-egy kilogrammot, ha csak néhány rekesz a szállítmány, akkor rekeszenként fél-fél kilogrammot, ha ömlesztve érkezik, akkor a kirakás alatt folyamatosan kell a szükséges mennyiséget, azaz 100 kilogrammonként 0,2 kilogramm mintát kivenni. A gyümölcs átvételekor a következő vizsgálatokat kell elvégezni: érzékszervi vizsgálat: érettségi fok, tisztaság, penész és rothadás jelei, sérülések, törődöttség, fajtajellemzők; cukortartalom vizsgálat, várható alkoholtartalom meghatározása.

Cefrekészítés

A tiszta, fertőzéstől mentes, érett, zúzott körte édes cefréjét cefreszivattyúval az erjesztő tartályokba szivattyúzzák. Itt történik az erjedést segítő anyagok hozzáadása. Az irányított erjesztésnél nagyon fontos a hőmérséklet pontos beállítása (18-22 °C), tartása, valamint a pH érték optimalizálása (pH: 3-4 között), mivel így a fajélesztő beoltásával a legkedvezőbb eredménnyel lehet a körtecefrét minden hibától mentesen kierjeszteni.

Erjesztés

A cefréhez adagolt fajélesztő alkalmazása biztosítja az erjedés gyors beindítását, az egyenletes erjedés lefutását és a cukor maradék nélküli kierjedését, valamint az optimális aroma- és alkohol-kihozatalt, a hőmérséklet ellenőrzése és állandó értéken (18-22 °C) tartása mellett. A keletkező szén-dioxid védi a cefrét az oxidáció káros hatásaitól és a káros mikroorganizmusoktól, ezért elő kell segíteni a cefre felületén a szén-dioxid párna kialakulását. Az erjesztő tartályokon vízzár segítheti a szén-dioxid eltávozását. Az erjesztés időtartama a körte beltartalmi értékeitől függően 9-10 nap. A kierjedt cefrét minél hamarabb fel kell dolgozni, vagy a lepárlás megkezdéséig a szakszerű tárolás alapfeltételeit biztosítani kell, amely azt jelenti, hogy a cefrét minden körülmények között fénytől védeni kell és törekedni kell arra, hogy a cefre tárolási hőmérséklete a 12- 13 Celsius fokot nem haladhatja meg. A cefrét olyan tárolóedényben kell tárolni, mely minden esetben tele van és a fölötte lévő légrés a teljes folyadékmennyiség 3%-nál több nem lehet. A szakszerű tárolás után a cefre nem tartalmazhat vajsavas, ecetsavas vagy tejsavas erjedésre utaló ízeket, illatokat, valamint penészes és dohos szagtól minden esetben mentesnek kell lennie.

Lepárlás(desztilláció) és finomítás

A lepárlás hagyományos, rézből készült, un. kisüstön többlépcsős desztillációval történik. Az üstök térfogata nem haladja meg az 1000 litert. A cefre először a főzőüstbe kerül, innen kapják az alszesz elnevezésű párlatot. A finomító üstökben az alszeszből finomítással nyerik a jó minőségű körtepárlatot. Lényeges kívánalom a finomítás során az elő-, közép- és utópárlat megfelelő szétválasztása, amivel biztosítható, hogy a káros íz- és illatanyagok ne kerüljenek a késztermékbe. Ezt szakszerűen folyamatos érzékszervi vizsgálattal, töménység- és mennyiségméréssel lehet elvégezni. Az előpárlat leválasztása addig tart, amíg ízéből eltűnnek a csípős aldehidek és szép gyümölcsízű lesz a párlat. Az előpárlat leválasztásánál törekedni kell arra, hogy az előpárlat a főzőüstből kikerülő párlatmennyiség minimum 2-3 %- a legyen. Ezután a főzést (a finomítást) addig kell végezni, amíg a párlat szeszfoka 18 fok alá csökken, 18 fokos párlatnál a főzést abba kell hagyni. Ez jelenti a középpárlat végét. Az üst alján maradó, ún. utópárlat kiöntésre kerül. A finomítási művelet nagy szaktudást és gyakorlatot igényel, valamint elengedhetetlen a kierjedt cefre rendszeres vizsgálata.

Pihentetés és érlelés

Pihentetés: a finomítást követően az italt minimum 7 napig rozsdamentes acél tartályban kell pihentetni. Ebben az időszakban az itallal semmiféle manipulatív technológiai lépést végezni nem szabad. Érlelés: A 7. napot követően az ital tölgyfahordóban minimum 3 hétig érlelődik, a lepárlás során keletkező eredeti szeszfokával, amely kb. 65–70 fok. Az érlelő fahordókat 14-18 C° között, minimum 80 %-os páratartalmú helyiségben kell elhelyezni és fagyveszélytől, közvetlen napsütéstől és sugárzó hőtől óvni kell. Az érlelés elvileg korlátlan ideig tarthat gyakorlatilag minőségromlás nélkül. Ezt követően történhet az ital szeszfok beállítása, illetve hűtve szűrése.

Alkoholtartalom beállítása

A gondosan kiérlelt kisüsti párlat alkoholtartalmát, jó minőségű ioncserélt vízzel, a fogyasztói forgalomba hozatal előtt kell beállítani.

Hűtve szűrés

A megfelelő alkoholtartalomra beállított ital hűtve szűrése kulcsfontosságú lépés a Göcseji körtepálinka készítése során és közvetlenül palackozás előtt 2- 5 nappal történik Az italt lemezes hőcserélőn 0 és –3 C° közötti hőmérsékletre kell hűteni, ezt követően pedig 24 órán keresztül hőszigetelt tartályban kell pihentetni. A pihentetés után keretes szűrőn vagy lapszűrőn (1- 35 mikrométer pórusnagyság) kerül szűrésre, és ezt követően kerülhet sor a palackozásra.

Palackozás

A megfelelő alkoholtartalomra beállított és szűrt körtepálinkát tisztára mosott vétyemi üvegpalackba, vagy a vétyemi üvegpalack méretarányait követő más üvegpalackba kell tölteni; amely tömítőbetétes alumínium csavarzárással, parafa dugóval, vagy üvegdugóval zárható. A vétyemi üvegpalack 175-210 mm közötti magassági és 100-130 mm közötti szélességi méreten belül eső zömök palack. A vétyemi üvegpalack méretarányait részletesen a III. sz. melléklet tartalmazza. A megengedett csomagolási egység maximum 1 liter, ezen felül csak egyedi, reprezentatív ajándékként csomagolható. A lezárt termék díszdobozba is helyezhető.

A termék előállítási módja

A hagyományok megőrzése – a technológia, technika fejlesztése mellett is – az egyik legfontosabb célja a békési szilvapálinkának.

A szilva átvétele, vizsgálata

A beérkező szilva mennyiségi átvétele mérlegelés alapján, minőségi átvétele érzékszervi és szárazanyag-tartalom vizsgálat alapján történik. Az átvételkori vizsgálat első lépéseként a beszállított gyümölcsből átlagmintát kell venni. Ha nagy tételben érkezik, minden tizedik rekeszből egy-egy kilogrammot, ha csak néhány rekesz a szállítmány, akkor rekeszenként fél-fél kilogrammot, ha ömlesztve érkezik, akkor a kirakás alatt folyamatosan kell a szükséges mennyiséget kivenni. A gyümölcs átvételekor a következő vizsgálatokat kell elvégezni: érzékszervi vizsgálat (érettségi fok, tisztaság, penész és rothadás jelei, sérülések, törődöttség, fajtajellemzők); cukortartalom vizsgálat; várható alkoholtartalom meghatározása.

Cefrekészítés

Az erősen szennyezett szilvát meg kell mosni. A tiszta, fertőzéstől mentes, érett szilva magját magozógépen eltávolítják úgy, hogy a magok kb. 20 %-a a cefrében maradjon. A magozott és zúzott édes cefrét cefreszivattyúval az erjesztőtartályokba szivattyúzzák. Itt történik az erjedést segítő anyagok hozzáadása. Az irányított erjesztésnél nagyon fontos a hőmérséklet pontos beállítása (25-28 Celsius fok), tartása, valamint a pH érték optimalizálása (pH: 3-4 között), mivel így a fajélesztő beoltásával a legkedvezőbb eredménnyel lehet a szilvacefrét minden hibától mentesen kierjeszteni.

Erjesztés

A cefréhez adagolt fajélesztő alkalmazása biztosítja az erjedés gyors beindítását, az egyenletes erjedés lefutását és a gyümölcscukor maradék nélküli kierjedését, valamint az optimális aroma- és alkohol-kihozatalt, a hőmérséklet ellenőrzése és állandó értéken (25-28 Celsius fok) tartása mellett. A keletkező szén-dioxid védi a cefrét az oxidáció káros hatásaitól és a káros mikroorganizmusoktól, ezért elő kell segíteni a cefre felületén a szén-dioxid párna kialakulását. Az erjesztő tartályokon vízzár segíti a szén-dioxid eltávozását. Az erjedés időtartama a szilva beltartalmi értékeitől függően 9-10 nap. A kierjedt cefrét minél hamarabb fel kell dolgozni, vagy a lepárlás megkezdéséig a szakszerű tárolás alapfeltételeit biztosítani kell (minél hidegebben, vízzár). Az erjesztési folyamatokat és a tárolást élelmiszeripari minősítéssel rendelkező tartályokban végzik.

Lepárlás és finomítás

A kierjedt cefrét a főzési energiaigény csökkentése érdekében előmelegítő tartályba fejtik és ott előmelegítik annyira, hogy alkohol- és aroma-veszteség nélkül kezdhető meg a lepárlás. A lepárlás hagyományos, rézből készült kisüstökben desztillációval történik. A kisüstök térfogata legfeljebb 1000 liter. Az előmelegítő tartályból a kierjedt cefrét a gőzfűtéses főzőüstökbe szivattyúzzák. A finomítási eljárás során lényeges kívánalom az elő-, közép- és utópárlat megfelelő szétválasztása, amivel biztosítható, hogy a káros íz- és illatanyagok ne kerüljenek a késztermékbe. Az elő- és utópárlat mennyiségét alkoholtartalom- és mennyiségméréssel, valamint érzékszervi vizsgálattal állapítják meg. A finomítási művelet nagy szaktudást és gyakorlatot igényel, valamint elengedhetetlen a kierjedt cefre rendszeres vizsgálata.

Érlelés és tárolás

A párlat érlelése gondosan előkészített és tisztított, maximum 1000 literes fahordókban történik. Az érlelő fahordókat egyenletes hőmérsékletű, közepes páratartalmú helyiségben kell elhelyezni. Fagyveszélytől, közvetlen napsütéstől, sugárzó hőtől óvni kell; 25 Celsius fok feletti külső hőmérséklet esetén a tárolóhelyiség levegőjét vízpermetezéssel legalább hetente nedvesíteni kell. Az érlelési idő fahordóban legalább 3 hónap. Az érlelt pálinka tárolása saválló fémtartályokban történik.

Alkoholtartalom beállítása

A gondosan kiérlelt kisüsti párlat alkoholtartalmát a palackozott árura vonatkozó igen szigorú előírás (± 0,3% V/V) következtében, jó minőségű ioncserélt vízzel, a fogyasztói forgalomba hozatal előtt kell beállítani. Az alkoholtartalom kizárólag az alapanyagként felhasználható gyümölcs lepárlásából származó alkoholból eredhet.
 

Palackozás

A megfelelő alkoholtartalomra beállított és szűrt szilvapálinka tisztára mosott üveg vagy kerámia palackba tölthető, tömítőbetétes alumínium csavarzárással vagy parafa dugóval zárható.
 

Békési Szilvapálinka

A termék alapanyagául szolgáló „Vörös szilva” a Körösök Völgyében igen jól termeszthető. Ez a terület magában foglalja Békés város és határain kívül a következő, Békés környéki településeket és határaikat:

Békéscsaba, Tarhos, Bélmegyer, Kamut, Murony, Mezőberény, Telekgerendás, Köröstarcsa, Kétsoprony, Vésztő, Doboz, Gyula, Gyulavári, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szabadkígyós.

A békési szilvapálinkát kizárólag az itt meghatározott területen fekvő szeszfőzdében szabad előállítani, gyártani és palackozni.
 

Göcseji Körtepálinka

Északról a Zalalövő-Zalaegerszeg közti vonalon a Zala, keletről a Zalaegerszeg – Bánokszentgyörgy vonal, azaz a Felső (Baki)-Válicka Alsó-Válicka völgye a határ. Az Alsó- Válicka völgye a Cserta-torkolatig, majd onnan a Kerka jobb partja északnyugat-délkeleti irányban, Bánokszentgyörgy-Bárszentmihályfa (Lenti) délről adja a természetes határt. Nyugatról ilyen, folyóvízzel határolt vonal nincs, a szakirodalom elfogadja a Zalalövő- Zalabaksa irányban a régi Borostyánkő-út vonalát, illetve innét a Cserta-torkolatig a dombsor peremét, mint a Göcsej határát. Ez a terület mintegy 648 négyzetkilométer kiterjedésű. A táji – néprajzi egység mintegy 80 települést és vonzáskörzetét foglalja magában, amelyek közül a három Göcsej vidékét határoló falvak és városok a következők:

Bagod, Bocska, Csatár, Csöde, Gosztola, Kálócfa, Kányavár, Kerkabarabás, Kisrécse, Lentikápolna, Nagykanizsa, Nagypáli, Oltárc, Pölöske, Söjtör, Szepetnek, Tornyiszentmiklós, Zalacsér és Zalalövő.

A Göcseji körtepálinka földrajzi árujelzőt az ezen a határon belül található alábbi települések közigazgatási területéről származó termékekkel kapcsolatban lehet használni:

Andráshida, Bagola, Bak, Baktüttös, Bánokszentgyörgy, Barlahida, Bárszentmihályfa, Becsvölgye, Bocfölde, Boncodfölde, Botfa, Böde, Bucsuta, Bucsuszentlászló, Csertalakos, Csömödér, Dobronhegy, Egervár, Fűzvölgy, Gellénháza, Gombosszeg, Gutorfölde, Hernyék, Kandikó, Kányavár, Kávás, Kerkateskánd, Kiskutas, Kustánszeg, Lenti, Lentiszombathely, Lovászi, Milejszeg, Mumor, Nagylengyel, Nagyrécse, Németfalu, Nova, Oltárc, Páka, Palin, Petrikeresztúr, Pórszombat, Pózva, Pördefölde, Pusztaapáti, Pusztaederics, Pusztamagyaród, Rádiháza, Salomvár, Sárhida, Sormás, Szécsisziget, Szentliszló, Szilvágy, Teskánd, Tófej, Tormafölde, Várfölde, Zalabaksa, Zalaegerszeg, Zalatárnok.

A Göcseji körtepálinkát kizárólag az itt megjelölt területen fekvő szeszfőzdékben szabad előállítani, gyártani és palackozni.

Gönci Barackpálinka

A termék alapanyagául szolgáló kajszibarack a Gönci termelési körzet alább felsorolt településeinek barack telepítésre alkalmas területein termeszthető. A gönci barackpálinkát szintén ezeken a településeken működő szeszfőzdében szabad előállítani, palackozni. Abaújvár, Gönc, Göncruszka, Tornyosnémeti, Zsujta, Arka, Boldogkőváralja, Hejce, Hernádcéce, Korlát, Vizsoly, Abaújkér, Encs, Fancsal, Forró, Ináncs, Hernádkércs, Nagykinizs, Szentistvánbaksa, Alsógagy, Felsővadász, Lak, Selyeb, Szakácsi, Alsóvadász, Homrogd, Szikszó, Sajóvámos, Sajópálfa, Miskolc (külterülete), Futókércs, Garadna, Baktakék, Beret, Detek, Léh, Abaújszántó, Golop, Megyaszó, Monok, Rátka, Tállya, Bekecs, Legyesbénye, Szerencs.

Kecskeméti Barackpálinka
 

A termék alapanyagául szolgáló kajszibarack a Kiskunsági Homokhátság területén termeszthető. Ez a terület magában foglalja Kecskemét város és határain kívül a következő, Kecskemét környéki településeket és határaikat:

Ballószög, Bócsa, Ágasegyháza, Fülöpháza, Fülöpjakab, Helvécia, Hetényegyháza, Izsák, Jakabszállás, Kerekdomb, Kerekegyháza, Kunszállás, Kisfái, Matkó, Lajosmizse, Lakitelek, Nagykőrös, Nyárlőrinc, Orgovány, Szentkirály, Tiszabög, Tiszakécske, Városföld.

A kecskeméti barackpálinkát kizárólag az itt meghatározott területen fekvő szeszfőzdében
szabad előállítani, gyártani és palackozni.

Szabolcsi Almapálinka

A földrajzi árujelzőt Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéjének közigazgatási területén termesztett almából készített termékkel kapcsolatban lehet alkalmazni. A szabolcsi almapálinkát kizárólag az itt meghatározott területen fekvő szeszfőzdében, termelőüzemben szabad előállítani, gyártani, palackozni.
 

Szatmári Szilvapálinka

A földrajzi árujelzőt Kelet-Magyarország Szabolcs-Szatmár megyéjében, az alább felsorolt helységek és határuk közigazgatási területéről származó szilvából készített termékkel kapcsolatban lehet alkalmazni.

Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Csaholc, Csaroda, Darnó, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jánkmajtis, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kisvárda, Kisvarsány, Kölcse, Kömörő, Lövőpetri, Magosliget, Mánd, Márokpapi, Méhtelek, Milota, Nagyar, Nagydobos, Nagyhódos, Nagyvarsány, Nyírlövő, Olcsva, Olcsvaapáti, Panyola, Pap, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szabolcsbáka, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Túristvándi, Túrricse, Uszka, Vámosatya, Vámosoroszi, Vásárosnamény.

Szatmári szilvapálinkát kizárólag az itt meghatározott területen fekvő szeszfőzdében szabad előállítani, gyártani és palackozni.

Újfehértói Fürtösmeggy

Az Újfehértói meggypálinka alapanyaga Szabolcs-Szatmár-Bereg megye alábbi településeinek közigazgatási területéről származhat:

Bálintbokor,  Butyka, Császárszállás, Érpatak, Geszteréd, Kálmánháza, Kismicske, Kisszegegyháza, Lászlótanya, Ludastó, Petőfitanya, Szirond, Újfehértó, Újsortanya, Táncsicstag, Vadastag, Zsindelyes.

Az Újfehértói meggypálinkát kizárólag az itt meghatározott területen fekvő szeszfőzdékben szabad előállítani, gyártani és palackozni.

Gyönyörű körtékből minőségi körtepálinkák készülnek.

Bosc kobak:

Eredetvédett pálinkákÉrési ideje szeptember közepe. Termesztési aránya Magyarországon a legnagyobb. Szeptember közepén szedhető tartós tárolásra, amikor elérte a fajtára jellemző minőségi jegyeket. A gyümölcs mérete nagy vagy igen nagy (180-280gr.). A gyümölcs teljes felülete rozsdamázzal fedett. Héja közepes vastagságú, száraz. Kevésbé érzékeny, jól bírja a szállítást, ezért a kereskedők szívesen fogadják.

Húsa fehéressárga, olvadó. Fája közepes vagy annál gyengébb növekedési erélyű. Igen ritka koronát nevel. Középkésőn fordul termőre, utánna viszont rendszeresen és bőven terem.

Clapp kedveltje:

Eredetvédett pálinkákAugusztus elején terem. Augusztus első hetében szüretelhető, 1-2 hónapig tárolható. Középnagy gyümölcsének tömege 180-220gr. Szabályos körte alakú. Gyümölcshéja éretten szalmasárga, napos oldalon 40-50%-ban pirossal fedett. Húsa fehér színű, olvadó, bőlevű, illatos. Elsősorban friss fogyasztásra való, de szép fehér húsa miatt feldolgozásra is kiválóan alkalmas. Középkorán fordul termőre. Hazánk szélsőséges téli hőmérséklet ingadozását jól tűri. Termőre fordítását lekötözéssel gyorsítani lehet.

 Vilmos körte:

Eredetvédett pálinkákÉrési ideje augusztus eleje. A világon a legelterjedtebb körtefajta. Hazánkban a ‘Bosc kobak’ után a legnagyobb arányban termesztik. Augusztus második-harmadik dekádjában szedhető. Tárolótól függően 1-3 hónapig is eltartható. Gyümölcse nagy 160-220gr.-os. Gyümölcshéja éretten szép sárga, napos oldalon enyhén pirosas színeződésű, vékony. Húsa fehér, olvadó, bőlevű, illatos, édes-savanykás ízű, muskotályos zamatú. Feldolgozás során szép világos marad a gyümölcshús színe. Fája közepes növekedési erélyű, közepesen sűrű koronát nevel. Korán termőre fordúl, évente rendszeresen terem. A nagyobb téli lehüléseket károsodás nélkűl elviseli.

Pacham’s triumph körte:

Eredetvédett pálinkákSzeptember végén érik. Nagy, vagy igen nagy gyümölcsű, tömege (200 – 270 g). Színe éretten sárga. Húsa fehér, olvadó vajkörte, a ‘Vilmos’-hoz hasonló édes-savas, gyakorlatilag kősektmentes. Középerős növekedésű, termőkorban ívesen lehajló koronát nevel. Termőre fordulás után rendszeresen és igen bőven terem.

Hardenpont téli vajkörte:

Eredetvédett pálinkákAz egész világon ismerik, de aránya a termesztésben Magyarországon a legnagyobb. Tartós tárolásra október elején szedhető, februárig, márciusig tárolható. Gyümölcse nagy 180-220gr.-os széles körte alakú. Húsa fehér, olvadó, bőlevű, magház körűl kövecses. Gyümölcsei sokoldalúan felhasználhatók, decembertől frissen fogyasztható. Középerős növekedésű. Nem túl korán fordul termőre, de rendszeresen és bőven terem.

 Fétel apát:

Körte gyümölcse igen megnyúlt körte alakú, átlagosan 135 mm hosszú és 65 mm széles (az alsó harmadában a legszélesebb, a nyaki rész hosszú). Színe világos zöldessárga, napos oldalán enyhén piros, sűrűn pontozott. Húsa fehér, tömött, nagyon ízletes. Friss fogyasztásra és konzervipari célra is megfelel. Szeptember közepétől szedhető.

Conference körte

Eredetvédett pálinkáka világ egyik legkedveltebb fajtája. A gyümölcs alakja megnyúlt, enyhén bronzos. Öntözött körülmények között nagyon zamatos, aromás. Szedési ideje szeptember eleje.

Kóstolja meg Ön is a Szabolcsi Almapálinkákat!

 
 Elsőosztályú almából elsőosztályú Szabolcsi Almapálinka!

Idared:

Eredetvédett pálinkákA Jonathan fajtacsoport tagja. Az USA-ban nemesítették 1942-ben. A Jonathan és a Wagener fajták hibridje. A magyarországi termesztési tapasztalatok alapján jelenleg a Jonathan fő vetélytársa lett. Gyümölcse középnagy vagy nagy (170-200 gramm), lapított gömb alakú, középen hasas, a felületet csaknem egészében élénkpiros mosott fedőszín borítja. Sárgásfehér húsa lédús, nem gyorsan puhuló, de nyomódásra érzékeny. Íze enyhén savanykás, megfelelő cukortartalommal, de aromaszegény. Tárolhatósága kiemelkedően jó, természetes levegőjű tárolóban is eltartható februárig. Koronája minden nehézség nélkül nevelhető, termőkorban kisebb a Jonathanénál. Szedési ideje október eleje.

Jonagold:

Szedése szeptember végétől október közepéig tart. Nagy, sárga, oldalán narancssárga, pirosas. Lédús, laza húsú, édes-gyengén savanyú. A zamat jobb, mint a delicious fajtáé, magháza kicsi. Erős növekedésű, széles, jól terem az egy és kétéves hajtásokon. Tűzelhalásra nem érzékeny.

Jonathan:

Szeptember elején-közepén érik. Gyümölcse tetszetős sötétpiros színű, 120-130 gramm tömegű, kiváló ízű, nyomódásra nem nagyon érzékeny. Fája csak középerős növekedéső, könnyen alakítható. Termőrügyeinek számottevő részét középhosszú vesszőkön fejleszti. Az erősebb metszést is jól tűri. Termőképessége igen jó, termőre fordulás után évről évre rendszeresen és jól terem.

Golden delicious:

Jelenleg a világ legelterjedtebb fajtája. Jövőjét tekintve pedig a legstabilabb. Az alapfajta szeptember végén, október elején szüretelhető két menetben. Nagy előnye, hogy zöld, zöldes-sárga és sárga színben is kielégíti a fogyasztók igényeit. A termőhelyhez jól alkalmazkodik, de kiváló minőséget csak megfelelő ökológiai környezetben ad. (kiegyenlített klíma, üde, laza és humuszban gazdag talaj)

Ezekből a gyümölcsökből készülnek a különleges békési szilvapálinkák:

Stanley szilva:

Eredetvédett pálinkákA világon az egyik legelterjedtebb fajta. Magyarországon az árugyümölcsösök 30 %-át teszi ki. Augusztus végén, szeptember elején érik. Korai színeződése miatt már néha augusztus közepén elkezdik szedni. Minden irányú felhasználásra alkalmas. Közép nagy, vagy nagy méretű gyümölcsei gyakran megnyúltak és aszimmetrikusak. Tömege 30-40 g. közötti, átmérője átlagosan 34 mm. Héja sötétkék, erősen hamvas.

Húsa zöldessárga, kissé zamatos. Öntermékenyülő virágai későn nyílnak. Korán termőre fordul, rendszeresen és igen bőven terem. Virágrügyei a téli hidegeket jól tűrik.

Ageni szilva:

Eredetvédett pálinkákSzármazása ismeretlen, valószínűleg francia eredetű. Érési ideje augusztus második fele, szeptember eleje. Bőven termő fajta, bár nem minden területen. Gyümölcse a besztercei szilvára emlékeztető, de annál nagyobb, a kocsánya felé csúcsosodó. Színe lilába hajló, ibolyakék, pirosas foltokkal, hamvas bevonattal. Kocsánya középhosszú, lilás pirosas színű. Húsa narancssárga, sárgászöld, félkemény, értével puha. Íze kellemes, illatos, rendkívül édes. Jól szállítható.

Vörös szilva:

Eredetvédett pálinkákSzármazása ismeretlen, de Magyarországon, főleg az Alföldön nagyon elterjedt fajta. Érési ideje augusztus második fele, harmadik harmada. Legkorábban augusztus második felében lehet elkezdeni a szüretelését. Rendszeresen és igen bőven terem. Gyümölcse rendszerint közép-nagy, széles, a kocsány felé kissé megnyúlt, széles, barázdamélyedése jellegzetes.

Színe sötét lilás-piros, kékes-piros fedőszínnel, foltosan hamvas. Kocsánya rövid, vékony, zöld színű. Húsa aranysárga és lédús. Íze édeskésen savas, gyenge zamattal.

A rendkívül ízletes Újfehértói Meggypálinkához az alábbi fajtákat használják fel:

 
Debreceni bőtermő:

Eredetvédett pálinkákÉrési idő: június vége – július eleje. Tiszántúli fajták. Nagyon hasonlítanak egymáshoz. Gyümölcs mérete középnagy, vagy nagy. Tömege 6-7 gr. Színe éretten bordópiros, húsa félkemény, árnyalatnyival édesebb, mint a többi fajta. Kiváló termőképesség és termésbiztonságú fajtaként lett minősítve. Termőkorban rendszeres ritkító metszést igényel. Az érési időszak megnyújtására alkalmas, a ‘Pándi meggy’ – nél eredményesebben termeszthető, terjedőben lévő többcélú árufajta.

Újfehértói Meggy:

Eredetvédett pálinkákÉrési ideje június vége július eleje. A gyümölcs mérete középnagy, vagy nagy. Színe éretten bordópiros, húsa savas-édes. Kiváló termőképesség és termésbiztonságú fajtaként lett minősítve. Termőkorban rendszeres ritkító metszést igényel. Az érési időszak megnyújtására alkalmas, a ‘Pándi meggy’ – nél eredményesebben termeszthető, terjedőben lévő többcélú árufajta.

Gönci barackpálinka:

A gyümölcsfajta a Gönczi magyar kajszi és a termőtáj kiváló jellegéből születő, különleges illat- és zamatanyagban gazdag pálinka, amely különbözik más régiók barackpálinkáitól. Ezen az eredetvédett területen gyakorlatilag ugyanazok a fajták találhatóak meg, mint Kecskemét környékén.
 

 A Kecskeméti és a Gönci Barackpálinka ezekből a barackfajtákbók készül:

Magyar kajszi:

Gyümölcse mindenirányú felhasználásra alkalmas. Közepes méretű, gömbölyded gyümölcs, oldalról kissé lapított. Héja narancssárga, viszont a napos oldalon szép piros színt kap. Húsa narancssárga, igen lédús és nagyon finom. Korán termőre fordul, koronája közepes méretű. Július közepén érik.

 Bergeron kajszi:

12 nappal a Magyar kajszi után érik. Mind ipari feldolgozásra és friss fogyasztásra alkalmas. Gyümölcse valamivel kisebb, mint a Magyar kajszié, kissé megnyúlt, gömb alakú. Héja narancssárga, a napos oldalon viszont élénkpiros. Húsa szintén narancssárga, kemény, de nagyon jó ízű. Feltörő növekedésű, közepesen sűrű koronát hozó fajta.

Már korán termőre fordul, rendszeresen és nagy mennyiségben terem. A téli lehűléseket nagyszerűen tűri. Kései érése, termésbiztonsága és kedvező tulajdonságai miatt telepítése javasolt.

Pannónia kajszi:

Négy- hét nappal később érik, mint a Magyar kajszi. Friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra alkalmas. Közepes méretű, gömbölyű gyümölcse narancssárga színű, a napos oldalán pedig kárminpiros. Húsa narancssárga, viszont savasabb, mint a Magyar kajszi, igen ízletes. Kis méretű, szétterülő koronát nevel. Korán termőre fordul, rendszeresen és sokat terem.

Jó termésbiztonsága és sokoldalúan felhasználható gyümölcse miatt nagymértékben szaporítják. Növekedési tulajdonságai alapján, intenzív ültetvény létesítésére alkalmas.

Ceglédi bíborkajszi:

Július közepén érik. Hagyományos technológiával nevelve, hatalmas méretű gyümölcsöt hozó fajta. Megfelelő vízállás esetén a gyümölcs súlya elérheti a 90-120 grammot is. Alakja megnyúlt, oldalról lapított. Héja világos narancssárga, napos oldalon pirossal fedett. Húsa narancssárga, lédús, ízletes. Magja édes. Közepes növekedési erélyű. Önmeddő, jól megtermékenyítik a Magyar kajszi klónok és a Ceglédi bíborkajszi.

Virágrügyei a Magyar kajszinál ellenállóbbak, a téli lehűlésre közepesen érzékeny. Igen nagy méretű piacos gyümölcse alapján ültetvényekbe telepítése javasolt.

Gönci magyar kajszi:

Ezt a fajtát termesztik a legnagyobb arányban Magyarországon. Július közepén érik. Gyümölcse minden irányú felhasználásra alkalmas. Közepes méretű, gömbölyded, oldalról kissé lapított. Héja narancssárga, napos oldalon piros fedőszínű. Húsa lédús, marancssárga, igen finom. Közepes méretű koronája közepesen sűrű. Korán termőre fordul, jó a termőképessége. Téli és a tavaszi lehűlésre érzékeny.

A Szatmári Szilvapálinkákat az alábbi szilvafajtákból készítik

  Besztercei muskotályszilva:
 

Hazánkban ismeretlen helyen, ismeretlen körülmények között állott elő. Gyümölcse színre, alakra és mindenféle felhasználhatóságra egyezik a Besztercei szilvával, de kitűnő muskotályos-bazsalikomos aromájával azt felülmúlja. Ezért is jobb csemege- és lekvárszilva.  Érési ideje szeptember közepe. Fája, termékenysége, kívánalmai megegyeznek a besztercei szilvafáéval.

A koronája talán egy kicsit szétterülőbb, míg a besztercei szilvafa koronája inkább ovális alakú. Hazánkból terjedt el külföldön. Bazsalikomszilvának is mondják.

 

 

 

 

 

 Penyigei szilva:
 

Eredetvédett pálinkákRégi szatmári fajta, az ártereken, kivadulva nagyobb állományaival ma is találkozhatunk. Szeptember elején érik. Kicsi gömbölyded húsa világossárga, héja liláskék. Magja szintén gömbölyded és nem magvaváló. Cukortartalma magas, így nagyszerű pálinka készíthető belőle, de sokan ebből a fajtából készítenek lekvárt is. Fája igen erős növekedésű, rendkívül bőtermő.
 
 

A Szatmári Szilvából készült pálinkákat Nálunk megveheti!